2016. december 3., szombat

Peaceful alone

Törött darabok a szélben...
Úgy érzem az emberiség csak megront. Együtt érzek YoonGival, hogy nem szereti a népességet. Néha már szinte sírhatnékom támad tőlük.
A romlás és rontás mindenkit utól ér. Én mindenesetre nem akarok behódolni. Jobb egyedül a csendet megtörő dallamokkal a sötétségben, amely léleknyugtató.
Nem kérek többet, csak a jelentőségteljes művészi lelkek mozzanatainak látványát és hangjait.
Dallamos csend és nyugodt magány egy apró zugban fekete-fehérben, mi hirtelen harmonikus színekkel lesz borítva és mintha csak hallanánk a természet lélegzetvételét ahogyan megszabadult mindentől mi lelkét és káprázatos lényének birtokát nyomta. Minek már csak te lehetsz szemlélője és észlelője.



Cintia Dobák fényképe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése