2021. augusztus 9., hétfő

Élet, Most éppen, Kalitka

A lejtőn lefelé vajon lesz ami megállítson? Vajon visszatér a régi tűz? A szél ami irányt ad és repít.. Olyan sötét ez a lyuk.. Félek. 
Az idő múlik. Napról-napra, évről-évre. Az ember öregszik, majd meghal. Nincs megállás, csak rohanás a végzetbe és a halálba. Ennyi lenne? Semmi más? Olyan rémísztő ez a folyosó. 
Mi van ha meg akarok állni? Ha nem bírom tovább? Mi van ha itt pont jó vagy épp sehol sem az? Mi van ha szenvedek és a fájdalom sosem múlik? Nem fogom feladni, mert az élet értékesebb.
Elveszve az erdőben, a fák közt a ködben és sötétben, a borús ég alatt az aggasztó hangok körülölelnek. Az erdőnek nincs vége, csak közepe. A mélység bugyrai, de ott is csak mélyebbre mehetsz, mintha sose érne véget a befelé vándorlás. Csak felfelé szabadulhatsz. Repülsz vagy elsüllyedsz. 
Az utak átjárhatóak és bonyolultak. Egyedül szinte teljesíthetetlenek. Miért? Mert a pokol húz minden egyes lépéssel. 
Néha csak töprengek az élet értelmén és mégis az eredmény változó. Néha semmi, néha minden, néha ők, néha valami misztikus, földöntúli káprázat. 
Jó embernek lenni jó, de nem mindig kifizetődő. Olykor fájdalmas, néha szívmelengető. De mi is a jó? Nincs abszolút jelentése számunkra. Mi is a tökéletesség? Valahol messze talán létező. Az ember, ember. Nincs hibátlan modell a világon, mégha a látszat másként is mutatja. A jó embereknek is vannak hibáik, amit vagy elfogadnak vagy elnyomnak, de nem tagadhatnak örökké. Minden embernek van rossz oldala, amivel talán nem akar szembesülni, de szabadulni talán sose fog tőle tudni. Az egyetlen amit tehetsz, hogy tagadsz, gondolná az oktalan elme és már egyeznék bele, de nem. A változás csak az emberen áll. Habár van amin nem változtathatsz, de legalább cselekedhetsz másként, ha legbelül tudod, hogy az érzés csak kárt okoz és nem akarsz átfordulni. A küzdelem mindig fontos. Ebből áll az élet. Ez így volt, van és lesz örökké. Nincs tökéletesség, örök boldogság, sem pedig nyugalom és béke. Van ami lehetetlen az emberek számára, bármennyire is vágynak rá. De mégis a legjobb szerint kell eljárni és törekedni rá, hogy az életünk megérje a létezését. Szeress, küzdj, védj és mindig légy a legjobb önmagad, mert mindenki képes rá.

2018. szeptember 29., szombat

Emlékek

Hol a világ? Hová tűnt minden? A színek elmosódtak. Nem tudom hol vagyok. Hová tartok, mit akarok és miért akarom. Még a létezésem is rejtély, sőt maga az a tény, hogy létezem félelemmel tölt el. Hiszen mikor, hol, miért és hogyan? Ezek a kérdések mikre sosem kapunk választ.
(Ja igen. Én meg arra, hogy mi ez a sok hülyeség amit összezagyválok és miért kell nekem ezt elmondanom.)

2014. dec. 30


Az érzések vihara, mint megannyi felhő. Zúgnak át az égen. Ki tudja mi leledzik bennük. Hiszen csak felhők. Nincsen ajtajuk, hogy beléjük lássunk. Csupán külsejüket csodálhatjuk. A külsőt ami nem mindig azt rejti, amit várnál.

2014. dec. 30

Csak merengek epésen. Mi legyen most? Nem tudom. Súgja egész valóm. Valamiért még is azt érzem, cselekednem kell valamit. Valahol. Valamerre. Valakivel. Valamiért.
A hang megtöri a csendet. A hang mely cselekvésre késztet. De mégis csak én pátyolgatok, akár a gyertyalángot vihar idején.
Az erőteljes hang hív. Szólít engem. Mit akarhat? Azt homály fedi.
Agyam zavarodott, szívem fakó. így erre válasz nem fog leledzeni. Csak hagyom, hogy az idő vigyen magával. Tegye amit tenni vágy. Ellenkezni úgy sem fogok. Miért tenném? Úgy sem számítana. Hisz akinek sose számított szava, annak soha nem is fog. Csak nyugalommal maradok és hallgatom e hangot, mely bejárja a kis helységet és fejembe lát, s csak víz hangzik benne, mint csepp a barlangban. Egy igazán sötét és mély barlangban. Mibe senki nem lát be, még az sem ki ott lakik.


2014. dec. 30


Sóhajtozik mélyen ahogy kezeim között épp életét leheli ki. e gyönyörű hang csak száll a szélben. Halom.. érzem hangjának minden egyes rezdülését. S kérdem, hogy lehet ennyire gyönyörű valami.
Hangja gyönyörű és édesdeden álomba ringató. Akár egy édesanya gyönyörű dala amit éjszaka a gyermekének énekel.
Gyönyörű még is erős, szilárd és határozott.
Az ember elsőre nem is hinné mik rejtőznek benne.
Én csak érintem, majd meghallom hangját. Oly csodás és melengető. Mégis kicsit zord és távolságtartó egyben. Az ember csak vár.. Várja a csodát. Mi jöhet még? De érzem e megszülető csoda, haldoklik kezeim között, s mégis annyira szép.


(Ne nézzen senki furcsán. Tök normális, hogy a gitárhoz, jobban mondva a gitár legmélyebb hangjához írtam egy kis verset, vagy minek nevezhetném ezt. Na, de ha jött. Ha folyt belőlem a szó. Akkor muszáj kiöntenem, mint pohárba a friss vizet, mert elvész és szép szavakat kár veszni hagyni. Bárkihez vagy bármihez is szóljanak e szavak.)

2014. dec. 30.

2018. március 3., szombat

To Bas

Élő, lélegző alak.
Legyél jó! Ne vegyék el az eszed és maradj hű magadhoz! Én bízom benned. 
Sok szerencsét kis utazó.

Szeretlek Bas!   Legyél jó kisfiú és ne hagyd, hogy a hírnév rossz felé vigyen! Kitartást! 

2018. február 20., kedd

Első szerelem pályázat

Üdvözöllek kedves olvasó!

Kicsit poénosnak tartom, hogy pont én vállalkoztam e téma feldolgozására a nagyközönségnek, de ha nem bánjátok megosztanám tapasztalataim veletek.
Hogy őszinte legyek gyerek korom óta kíváncsi voltam mit is takar ez, vajon tényleg olyan e ahogyan a nagyok és mindenfajta film, mese leírja. Gondolkodtam, kutattam és tapasztaltam. Hogy a végeredmény váratlan volt e avagy sem... Nos, azt mindenki magának döntse el.
Minden ember életében elérkezik az első. Legyen az első lépés, első szó, első egyedüli mellékhelység használat. Ilyen a szerelem is és még sok minden más. Ezekben pedig a legnagyobb közös pont, hogy ismeretlenek. Látod őket, hallasz róluk, próbálod feldolgozni miről is van szó, elmélkedsz róluk, de fogalmad sincs milyen érzés lehet megtenni őket/benne lenni. Minden első meghatározó valamilyen szinten. Más kérdés, hogy jó vagy rossz emlék társul vele.
Kérdésemre a választ magam is megtapasztalhattam és másoktól is megkaphattam egyaránt.

Hogy mit takar a rózsaszín felhő? Ez egyszerű. A központúságot és az érzelmek túlcsordulását. Más kérdés, hogy mi ennek az oka, de tény, hogy létezik.
Az életkor, vallás, faji és földrajzi hova tartozás, identitás mind lényegtelené válik az ember szemében, amikor ez az érzés magába keríti. Persze egyes szituációkban ez lehet egy halálos ítélet is vagy éppen egy hosszú vagy akár rövid szenvedés kezdete. Ugyanakkor lehet ez habos babos tündérmese is, de ez a ritkább eset. Hiszen egy szerelem legyen az első vagy sokadik nem lehet örökké boldog és akadálymentes. Így az utóbbinak sem feltétlenül jó a vége. Az viszont amiben az emberek nagy része egyetért a tapasztalat szerzés. Egy kapcsolatban vagy utána, de az ember sokat tud tanulni magáról és másokról is. Persze partnertől függ, hogy végül az emberben milyen érzések és gondolatok maradnak meg vele és a kapcsolattal szemben. Sajnos ezáltal fennáll a probléma, hogy egy rossz első szerelemből kikászálódott illetőnél sokkal nehezebb a közelkerülés és az új partner esélye. Emellett lehetséges az is, hogy ha az alanyunk beleszeret valakibe azt megpróbálja ignorálni. Tegyük hozzá ez elsőnél a leggyakoribb, de a kapcsolatok terén már jártasabb személyeknél is előfordulhat egyes esetekben. Minden attól függ kire hogyan hat egy párkapcsolat és az abból való kilépés és attól is, hogy milyen prioritásokkal rendelkező ember.

Van akinél azt tapasztaltam, hogy megbocsátó, hogy ez csupán az elsőre való tekintettel hozható kapcsolatba vagy magával a személlyel ez kérdéses. Igaz egy azonos nemű kapcsolatnál sokkal bonyolultabb az első szerelem, még akkor is ha elfogadtad, hogy az általános normákkal mész szembe. Főképpen ha a két fél álláspontja nem teljesen egyezik meg. Ez felléphet akkor, ha a páros egyik fele vagy egyikük sem volt egészen addig tisztában a nemi identitásával. Ezen kapcsolatoknál sokkal nagyobb az esély arra, hogy süllyesztőben végzik, ha az egyének nem elég kitartóak. Mindettől függetlenül az LGBT beli szerelmek is azonosan reálisak és hasonlóak érzelmi szinten, csupán nehezebb érvényesülni a társadalom miatt és ez is okozhatja egy-két párkapcsolat végét, főként, ha az egy első szárnybontogatás e szivárványos világban, mint azt előbb kifejtettem.

A szerelem egy szép, de kicsit sem veszélytelen dolog. Irányíthatatlan, gátolhatatlan és megfoghatatlan.
Emberfüggőség az alapszó.
Ez kiskorunk óta bennünk él. Azonban amikor valaki még gyerek akkor ez a szülőkre vetül ki. Az ember minél idősebbé válik annál inkább tágul a látóköre és annál inkább vágyik valakire, aki csak az övé. Hogy mi alapján működik a szerelem, valószínűleg erre választ sosem fogunk kapni. De sok hasonló kérdés kering e kifejezéssel kapcsolatban. De hogy mi is az első szerelem?
Az első tudatos megtapasztalása egy ember iránti birtoklás vágyadnak.
Ha csak testi akkor még nem értél meg lélekben vagy nem a megfelelővel állsz szemben.
Lényegében ennyi. Sokféle vége lehet a dolognak, mint ahogy mindennek, de azon ami igazán számít nem változtat.
Az első talán a legemlékezetesebb, de mindig az utolsó az ami igazán számít. 

Kívánom, hogy egy jó tapasztalatszerzésben legyen részed!

-Daniel (Cintia)

Pillanatnyi érzetek

Kellett ez is, egy kis érdekesség
Dráma, izgalom, szétszórtság
Emésztő és hitelen elillanó érzelmi kavalkád
Tapasztalat, fájdalom és végül boldogság
Különös kis bizsergés

Vicces történés
Magadban bizonyosság
A hitetlennel való harc

Önismeret szükséges
Magaddal való azonosság
Megismerés
Pont

Élvezd

Új kezdet, új ismeret
Kemény munka
Tudás
Vágy
Felismerés

Vicc ez a költemény, de olyan ildomos és nem dohos-kormos, találós kérdés. Poén.

2018. január 20., szombat

/iLLUSION Részletek "Love"/

"Kérdések, érzések és személyek... Vajon hogy működhet az a bizonyos egység és hol marad az egyszerűség? Az igazság leplezett, a kérdések megválaszolatlanok. Keresett indokok és tagadás.

...

A lélek társa csak akkor lehet más valaki, ha azok lelke egyé fonódva rontja a tér egységét. Ez ritka és csábos lét, de áldozat. Felkészültél? Érzékelés, meghallgatás, értékelés, megoldás. 

...

Menekülni a való és a múlt elől, féltve a jövőt s jelent nagy hiba, mert végeredménye úgyis megtalál. Az élet egyszerűsége a spontánon múlik. Végesetben jön egy másik út. Az ismeretség elkerülhetetlen.

...

Mikor az ellentétek is ellentétté fordultak és ellenség szemével látod kit szeretsz tudhatod meg, milyen érzés bántani. Ugyanakkor szempontod mégis más, meglátásoddal kézen fogva s szíved dobbanásával változtatják meg a végkimenetelt.

...

Az ismeretlent való felfedezés útjának már kezdete is izgalmas, de mit a vége rejteget az ezerszer bizsergetőbb. Mik a határok?"


/iLLUSION Részletek "ChanWoo & YunHyeong"/

"Tél, béke, még oly fiatal az élet. Melegség és szeretet az egyetlen mi hívogat, de nem elérhető egyesek számára sohasem, vagy mégis? Egy ököl miután áhítasz, nem mindig fegyver.

...

Rendbontás. Szabálytalanság. Fene vagy gyerek? Mily ironikus az érzéketlen szabadságból a védelmező szerepet felvenni, mire soha a legvadabb álmában sem várna egy lázadó. S emberek mellett kiállni, kik egykor csak az utat zavarták volna.

...

A mese mi az életben durva és elképzelhetetlen hatást kelt olvasása alapján is megtörténhet és mutathat valami szépet, csak megfelelő helyzet kérdése. Lehet-e ennél szebben ábrázolni e küzdelmet a sorssal? Az egyértelműn változtatni nem lehet, bebizonyítani annál inkább. Sok sikert kíván a végzet a körüllengő légből.

...

Kölcsönös lét, mégis más formák, és más állapot. Törékenység és erő egybefonódása minden oldalon. Az értelem még várat magára, de az érzelmek hamar előtérbe tolják magukat előkészítve a helyet. Át a kulcsszó és a felhők a szállítók."